2018-09-25

Fül

 

  • Fülfájás

A fülfájás az egyik legerősebb fájdalom, amely gyermekeket és felnőtteket egyaránt érinthet.

Leggyakrabban a középfül, vagy a külső hallójárat gyulladása okozza, gyakran láz, hányinger, hányás, szédülés társul hozzá. Kisgyermekeknél sokszor az éjszakai, vagy a délutáni alvás ideje alatt kezdődik, rendszerint felső légúti hurut, nátha, torokfájás, néha influenza előzi meg.

Szakszerű kezelés meggyorsítja a gyógyulás folyamatát, segít a fájdalom mielőbbi enyhítésében, kivédi az esetleges szövődményeket, melyek a fül mögötti szivacsos szerkezetű csont, az úgynevezett csecsnyúlvány gyulladásától (mastoiditis), akár az életveszélyes agyhártyagyulladásig terjedhetnek. A meg nem gyógyult fülfolyamat idült középfülgyulladásba torkollhat, melynek hallásromlás, rendszeres fülváladékozás lesz a következménye.

Rendelésünkön hosszú várakozási idő nélkül biztosítjuk azt a szaktudást és tapasztalatot, amely a gyors és pontos diagnózishoz és a hatékony, fájdalommentes kezeléshez elengedhetetlen.

Bejelentkezés alapján fogadunk betegeket, amelyet telefonon, vagy üzenet küldésével tehet meg.

  • Fülzúgás

Az idiopátiás fülzúgás, fülcsengés, fülsípolás (többnyire fejzúgás) degeneratív idegrendszeri betegség, amely rendszerint nem jelent súlyos, életveszélyes állapotot. A tinnitus oki terápiája jelenleg még nem ismert, a kínzó tünetek enyhítésére azonban számos kezelést dolgoztak ki, amelyek hatása korlátozott. A krónikus fülzúgás kezelésének az alapja a “Tinnitus Retraining Terapia” (TRT), ami átképzést, azaz az agy áthangolását jelenti. Ez a fülzúgáskezelés szép eredményeket hozhat.

Van azonban néhány jól definiált fülbetegség, amely fülzúgással jár. Ezek differenciál diagnózisa fontos feladatot jelent.

A leggyakoribb fülbetegségek, melyek fülzúgást okozhatnak: egyszerű fülzsírdugó, középfülgyulladás, fülkürthurut, otosclerosis, zajártalom (erős hangok által kiváltott belsőfül károsodás: diszkó, petárda, lövészet, vadászat, zajos munkahely).

Fülzúgáshoz vezethetnek az idegi halláscsökkenések, hirtelen halláscsökkenés, időskori halláscsökkenés (presbyacusis).

Az akut és krónikus hallásromlásnál a belsőfül szőrsejtjeinek károsodása jön létre. Ez a károsodás kóros hangosságfokozódással (zavaró hangosság érzet, recruitment jelenség, rekruitment) és beszédértési zavarral jár.

A Meniere betegség jellemző fő tünetei a rohamokban jelentkező szédülés, hallásromlás és fülzúgás. Bár a Méniére-kór pontos oka ismeretlen, annyit tudunk, hogy a csiga, valamint az egyensúlyérzékelés fülben található szerve, az ún. labirintus folyadéktere kitágul. A csigában és az egyensúlyszervben a benne lévő folyadék felszaporodik, és ez okozza a fülzúgásos és szédüléses panaszokat.

A fülsípolás, fülcsengés panaszok hátterében a központi idegrendszer betegsége is állhat. Ilyen fülcsengést, fülsistergést okozó betegségek az agyi keringészavarok,  koponya és agysérülések,

jóindulatú agydaganatok és rosszindulatú agydaganatok, de a migrén és epilepszia tünete is lehet a fülzúgás.

kisagy-híd szöglet daganata (akusztikus neurinoma) esetében a fülcsengés vezető tünet lehet, ezért mindig ki kell zárni ennek a belső hallójáratból kiinduló daganatnak a lehetőségét! Az acusticus neurinoma a VIII. agyideg jóindulatú daganata.

Rohamokban jelentkező fülzúgást, fülsípolást és szédülést a halló és egyensúly ideg gyulladása is okozhatja, utóbbi általában vírusos eredetű (pl. herpesz vírus) és főként a fiatal felnőtteket érinti.

Az “ostorcsapás” sérülés, amikor hátulról mennek bele az autóba, szintén gyakran jár fülzúgással és szédüléssel. Ilyenkor a nyak, ill. a váll izmaiból abnormális idegimpulzusok jelentkeznek, de az agytörzs sérülése is létrejöhet. A nyak sérülésekor a fület ellátó erek is károsodhatnak (arteria vertebralis). Az agyhártyagyulladás (meningitis) után is kialakulhat tinnitus, másképpen fülzúgás. A sclerosis multiplex esetében a fülzúgás, tinnitus az első tünet lehet.

Idegrendszer plaszticitása is hozzájárulhat a fülzúgáshoz. A fantom fájdalomhoz hasonlóan, amikor hallásromlás keletkezik, akkor az agy megpróbálja ezt a hallópálya “újra idegzésével” kompenzálni.

Az agy a károsodott, vagy már nem létező belsőfül sejtekről hang érzetet feltételez, és ezt nyilvánul meg fals hangérzetként, azaz fülzúgásként, fülcsengésként.

A keringési zavarok közül a magas vérnyomás, alacsony vérnyomás, érelmeszesedés, szívritmuszavarok, mikrocirkulációs zavarok okozhatnak fülcsengést, fülsípolást vagy fülzúgást.

A vér és nyirokkeringési zavarok közül a vérszegénység  járhat fülzúgással, szédüléssel, fülcsengéssel.

Egyes gyógyszerek mellékhatásaiként is jelentkezhet a fülzúgás, a fülcsengés és a szédülés, amely gyógyszerek sokszor az adott betegség kezeléséhez nélkülözhetetlenek.

Ilyen lehetséges, akár fülcsengést és fülzúgást is okozó gyógyszerek: az Acetilszalicilsav és származékai (Aspirin, ASA protect), Aminoglycoside antibiotikumok, Gentamycin, Kanamycin, Neomycin, Streptomycin, Tobramycin, Amikacin, a Nonszteroid gyulladáscsökkentők az Indomethacin (Indometacin kúp, tabl), Ibuprofen, Ketoprofen, Naproxen, Phenylbutazone. Triciklikus antidepresszánsok, mitriptyline (Teperin), Imipramine (Melipramin), Maprotiline (Ludiomil), Trazodone (Trittico AC), Trimipramine (Sapilent), Kemoterápiás, daganatellenes szerek, Vinblastin, Cisplatin, Carboplatin, Asparaginas.

fertőző megbetegedések és a magas lázas állapot is fülzúgást, fülbúgást, fülsistergést eredményezhet.

A mozgásszervi elváltozások közül különösen a nyaki gerincoszlop, a nyakizmok tónusa hozhat létre fülzúgást és fülsípolást.

Az élvezeti szerek, mint az alkohol, kávé, nikotin, cigaretta is oka lehet a fülzúgásnak és fülcsengésnek.

Depresszióban gyakoribb a fülzúgás, a krónikus fülzúgásban, fülcsengésben pedig gyakoribb a depresszió. A fülzúgásban szenvedő betegeknél gyakoriak a rejtett szorongásos kórképek, mint pánikfóbia (elsősorban fonofóbia, zajtól való félelem, phonophobia).

Az alvászavar kifejezett azoknál a betegeknél, akik depressziósak, és náluk a fülzúgás és fülcsengés az esti órákban kifejezettebb. Klinikai vizsgálatok szerint határozott és szignifikáns összefüggést lehet megfigyelni a fülzúgás súlyossága és az alvászavar között (insomnia). A fülzúgás, fülsípolás alvászavar, szorongás, depresszió kölcsönösen hatnak egymásra, egyik a másikat súlyosbíthatja. A stressz és a neurózis is hajlamosít a fülzúgásra, fülcsengésre és fülsistergésre.

  • Halláscsökkenés
  • Fülkürt hurut

A fülkürt (Eustach kürt, tuba auditiva) a dobüreget az orrgarattal összekötő, nyálkahártyával bélelt cső. A nyelő mozgásokkal kiváltható aktív megnyílása során levegőt juttat be a középfül üregrendszerébe, biztosítva a nyálkahártyán keresztül felszívódó oxigén utánpótlását, s így a dobüregi gázok nyomás kiegyenlítését. A felső légutak, az orrüreg, az orrgarat nyálkahártya gyulladása nem ritkán ráterjed a fülkürtre, vagy azon keresztül akár a dobüregre is. Előbbi esetben beszélünk a fülkürt gyulladásáról, röviden fülkürt hurutról, amelynek legfontosabb következménye a nyomáskiegyenlítő funkció károsodása. A dobüregben kialakuló negatív nyomás a dobhártya behúzódásához, megfeszüléséhez vezet, amit a beteg enyhe halláscsökkenés, dugultság érzés formájában észlel. Fizikailag megnövekszik a középfül akusztikai impedanciája, audiológiailag vezetéses halláscsökkenés alakul ki.

  • Savós középfülgyulladás (Serosus otitis)

Ha ez a gyulladás a dobüreg és a középfül többi üregének nyálkahártyájára is ráterjed, gyakran gyulladásos folyadék lép ki a szövetközti térből a dobüregbe (exudativ és transsudatív mechanizmussal) és kialakul az exudativ otitis, másnéven savós középfülgyulladás. A savó megjelenése markánsan rontja a középfül impedancia illesztő feladatát, vagyis a halláscsökkenés és dugultság érzés kifejezettebbé válik. Ezekre a kórképekre a fájdalom nem jellemző.

  • Fülzsír
  • Hallójárat gyulladás
  • Hallójárati idegentest
  • Akut gennyes középfülgyulladás
  • Krónikus gennyes középfülgyulladások

A krónikus középfülgyulladások (chronikus otitisek) jellemző tünetei a vissztérő fülfolyás és a hallásromlás. Két alapvető formáját különböztetjük meg a jóindulatú mesotympanalis chronicus otitist, amely a gyulladásos folyamat elhúzódása miatt alakul ki és a cholesteatómás (magyarul gyöngydaganatos) idült középfülgyulladást, a mely a dobüreg fülkürtön keresztül való elégtelen nyomáskiegyenlítődése miatt jön létre. Jellemzője a csontdestrukció. Utóbbi folyamat veszélyes, mert a környező csontok elpusztításának révén életfontosságú képleteket támadhat meg, beleértve a belsőfület, az arcmozgató ideget, az agyhártyákat, vagy a nagy koponyaüregi viszereket. Pusztán az idejében elvégzett nagyszámú fülműtétnek köszönhetjük, hogy ma már alig fordul elő életveszélyes kimenetelű agyhártyagyulladás (otogén meningitis), agytályog, sinus sigmoideus tromboflebitis.

  • Műtéti hallásjavítás
  • Otosclerosis
  • Szédülés

A szédülés, élete során majdnem minden embert érintő gyakori panasz, amely a fájdalom után a második legsúlyosabb életminőség romlást okozó igen kellemetlen állapot. Oka leggyakrabban a belsőfülben elhelyezkedő egyensúly szerv működési zavara, vagy a hozzá tartozó idegi pályák betegsége az agytörzsben és a kisagyban. A belgyógyászati okokból (harmadik leggyakoribb mechanizmus) kialakuló szédüléseket arról lehet felismerni, hogy a fentiekkel szemben nem járnak szemteke rezgéssel (nystagmussal). A tudomány fejlődése az utóbbi 10 évben áttörést és új szemléletet hozott a szédülés diagnosztikájában és terápiájában egyaránt. Ma már úgynevezett ágymelletti klinikai vizsgálatokkal többet ki tudunk deríteni a szédülés okairól, mint költséges képalkotó vizsgálatokkal. Így, sok esetben, már az orvosi rendelőben is lehetőség nyílik a panaszok hatásos kezelésére, ami gyógyulást, vagy enyhülést jelent a betegnek, sikerélményt az orvosnak.

Rendelésünkön hosszú várakozási idő nélkül biztosítjuk azt a szaktudást és tapasztalatot, amely a gyors és pontos diagnózishoz és a hatékony, fájdalommentes kezeléshez elengedhetetlen.

Bejelentkezés alapján fogadunk betegeket, amelyet telefonon, vagy üzenet küldésével tehet meg.

  • Meniere kór
  • BPPV
  • Elálló fül
  • Fülkagyló daganatok
  • Fülsérülés